A legjobb játék

Hermron  2007.12.21. 12:43

Megérkeztek a Grimmauld térre.

- Most még viszonylag csendes – sóhajtott Harry – de ne tudd meg, milyen, amikor Lily és a kutya játszik.

- És ha még jön Fred meg George. Akkor áll a bál – nevetett Ron és kinyitotta az ajtót, előre engedve Hermionét és Becet.

Hermione érezte a finom ételszagot, meg ami az Odúban is lehet.

- Már biztos ebédeltek – mondta Harry.

- Harry, Ron, ti vagytok? – hallották Mrs. Weasley hangját – még meleg a leves meg a...

Az épp a kezében lévő tál a földön landolt.

- Reparo – mondta Hermione, a pálcájával rámutatva és a tál darabjai egybeforrtak.

Mrs. Weasley közelebb ment és jól megszorongatta a lányt.

- Csakhogy megkerültél! Tudtam én, hogy nem tűnsz el! Jaj, te lány...

- Anya! Csöndesebben! Lily elaludt – lépett be Ginny a konyhába. Ő is döbbent képet vágott, majd Hermione nyakába ugrott.

A megható jelenetbe egy kis hangocska szólt:

- Éhes vagyok.

Mindenki a kis vörös kislányra nézett.

- Lily, most ettünk és... – kezdte Ginny, de aztán megakadt a szó a torkán – te nem Lily vagy...

- Bec vagyok. És ő az apukám – nézett fel boci szemeivel Ronra – örökbe fogadtam.

Egy másik kislány botorkált le a lépcsőn. Majdnem úgy nézett ki, mint Bec, csak neki zöldeskék szemei voltak.

- Apu, elkéstél.

- Tudom, kincsem csak találkoztam egy régi barátommal és a kislányával. De vettem neked ajándékot. Majd este megkapod.

De Lily már nem is figyelt rá. Beccel nézték egymást. Aztán már el is tűntek játszva.

- Mesél, mi volt veled? – kérdezte Ginny.

- Előbb had egyen szegény – mosolygott Mrs. Weasley.

 

Evés után Hermione felment egy szobába, mit neki jelöltek ki, vagyis régebben ott lakott Ginnyvel, ma az vendégszoba. Ledőlt a ágyra, de valaki bejött a szobába.

- Beszélnünk kell.

- Ron, nem szeretnék.

- De a vak is látja...

- Mit? – a lány végre rá nézett.

- Hát, hogy... Bec.. az én... lányom – bökte ki.

Hermione zokogni kezdett, Ron melléült és átkarolta.

- Először nem tudtam mit tegyek. Anyáék azt akarták, hogy elvetessem, nem mondtam, hogy a tied, mert megöltek volna, és te is. Ami akkor éjjel történt... Nem akartam ezt! Anyáék kidobtak. Az utcán kellett koldulnom! Rengeteg sötét alakkal szűrtem össze a levet, ők tartottak el minket. De hamar mennünk kellett, hisz Becet nem viselték el. Egy kisgyerek senkinek sem az esete. Most lett elegem, nem bírtam tovább havonta költözni! Egyáltalán nem varázsoltam, nem akartam az egész varázsvilágról hallani többet. De amikor Joe, a legutóbbi barátom verni kezdett, és Bec is elkezdte csillogtatni varázstudományát...

- Bec? Mit csinált?

- Tárgyakat röptetett, eltűntetett ezt-azt, majd vissza... Muszáj volt visszatérni, pedig reménykedtem, hogy kvibli... Tudom, hogy ez szörnyű, de...

- Hozzám jössz feleségül?

- Hogy mi? Ezek után? El akarsz venni?

- Sőt, sokkal többet is. Még egy kis Becet. Vagy fiút.

Hermione nem tiltakozott a csókok ellen és szerelmesen karolta át Ron nyakát.

 

- Hermione, kész vagy már?

- Ginny! Segítened kell bekapcsolni! Én nem tudom!

- Ekkora hassal én sem tudnám...

- Menj te férjhez 8 hónapos terhesen!

- Drágám, én szülés előtt 10 perccel mentem férjhez, szóval értelek.

- Olyan vagyok, mint egy bálna!

- De egy nagyon szép bálna.

Hermione megnézte magát a tükörben. A hasa igencsak nagy volt, de a hófehér ruhában úgy nézett ki, mint Szűz Mária.

- Kezdhetjük? – kukkantott be Harry.

- Igen – bólintottak a lányok.

Mr. Weasley karon fogta Hermionét és elindultak az oltár felé. A zene felharsant, az egész vendégsereg mosolygott. A két kislány fogták Hermione fátylát és szórták a virágokat, ez volt az eddigi legjobb játékuk...