Hermione és Ron fanfiction
Hermione és Ron fanfiction
Levél nekem

                     

E-mail címem: zoi_gorog@hotmail.com

Írhattok történeteket, és én szívesen felrakom!!!

 

  Főoldal

szerelemteszt

KÉPEK

KÉPEK2

Vendégkönyv

Videók

Pályázatműveim

Kritikák

Díjaim

Itt reklámozd az oldalad

 

 

 

 
Szavazás
Lezárt szavazások
 

Bűbájok, átkok, idézések

Receptek

Személyek

Szereplők

Szülinapok

 

Rupert Grint

Emma Watson

Daniel Radcliffe

James és Oliver Phelps

Tiana Benjamin

Jessie Cave

 

 

 
Társoldalak

www.stupor.gportal.hu

 
Köszönet

 
css

CSS Codes

 
e
cursor
 
f
 
Ron és Hermione -Titkos kötelék
Ron és Hermione -Titkos kötelék : Az esküvő

Az esküvő

lilyjamesfan  2008.01.25. 09:39

7, a VÉGE

És végre elérkezett a nagy nap...
A napsugár halvány, erőtlen sávokat festett a kastély falaira, jelezve, hogy eljött az ébredés ideje. Szebb napot el sem lehetett volna képzelni a szertartásra. Igaz, még nagyon fiatal volt az idő, de odakint már minden teleszívta magát az éltető Nap erejével. Pár napja már a fák is virágzásnak indultak, és most lágyan ringatóztak az enyhe reggeli szélben. A kertben már nyoma sem volt a rendezkedés által hagyott káosznak. Az esküvőre kicipelt padsorok egymás mellett álltak, szélüket fehér selyemszalag fűzte egybe, és mindegyik padsor végénél hatalmas virágkompozíciók tekeregtek. A padok előtt kapott helyet maga az emelvény, amin majd a házastársi esküt fogják kimondani a fiatalok. A pódium is tökéletesen kidolgozott masnikombinációk összessége volt. Mivel a kert igen nagy volt, így a szertartás helyszínétől nem messze újabb, immár asztalkák sorozata várakozott az ünneplő sokaságra. A kis asztaloktól pár méterre újabb pódium hevert, amin majd a zenekar fogja mulattatni a násznépet.

Kint minden a legnagyobb rendben volt, de ez már nem volt igaz a benti közállapotra.
Reggel hat volt, amikor Mrs. Weasley minden szobába berobogott, és az éppen alvó egyedet egy speciális, lepedőkihúzós mozdulattal kitaszította az ágyból. Az asszony, mint egy sebzett vadkan rótta a folyosókat, kinyitotta az összes ablakot, legalább tízszer felmosta a követ, majd minden szobában elágyazott.
- Köszönöm, de el tudok ágyazni magam is - motyogott illedelmesen Hermione, miközben Mrs. Weasley az ő szobáját vette kezelésbe.
- Tudom, de neked sietni kell - hadart a nő, rá sem nézve a lányra. - Menj, zuhanyozz le - mielőtt a fiúk beszabadulnak a fürdőbe -, majd csak kapj magadra valamit, reggelizz meg, moss fogat, majd menj fel és segíts Ginnynek is a készülődésben.
- Rendben, de nem korai még ez egy kicsit? A szertartás csak délután kettőkor kezdődik.
- Igen, de te és Fleur kint fogtok állni a kapuban, hogy fogadjátok a vendégeket. Szerintem ők már dél felé elkezdenek ideseregleni.
- Így már világos - szusszantott Hermione, majd törölközőjét felkapva elindult a fürdőszoba irányába.

Olyan tíz óra magasságában már tapintható volt a feszültség a házban. Az ikrek fel, s alá szaladgáltak öltönyük után kutatva, amit Mrs. Weasley már ötször körbecipelt az egész kastélyon, miközben iker fiait kereste. Mr. Weasley a nemrég érkezett zenekarral konzultált, míg a Granger házaspár a szalonban lévő süteményeket pakolta át kisebb tálcákra, s vitte ki a kerti asztalokra. Voltak azonban olyanok is, akik mindent az utolsó pillanatra hagytak. Fél tizenegy táján megjelent a konyhában Ron, de még mindig csak a pizsamanadrág átvételéig jutott több óra alatt. Pizsama fölsőjét óvatosan betűrte öltönye nadrágjába, nehogy véletlenül is meggyűrődjön a finom anyag, majd a konyhaasztalhoz kacsázott, hogy végigkóstolja az esküvőre szánt finom falatokat.
- Ez ám a gyorsaság, cimbora! - füttyentett a kertből befelé sétáló Harry pizsamás barátja látványára.
- Nem találom az ingemet.
- Mivel az én szobámba rakta le anyukád - világosította fel Harry a sonkás tekercset majszoló fiút.
- Én meg itt kerestem egész reggel - fintorgott Ron. - Anya előre bejelenthetné az ilyen húzásait.
Harry egy darabig némán nézte, amint Ron egy hatalmas kókuszrudat próbál kettévágni, majd úgy döntött elindul a szobájába, és elkezd ő is készülődni.
- Ha befejezted a reggelit, akkor gyere fel hozzám, és odaadom az inged. Ideje lenne felöltöznöd.
- Oké - mondta a fiú le sem véve a kókuszrúdról a szemét.


- Még egy kicsit maradj nyugton, Ginny - biztatta Hermione a türelmetlenül fészkelődő lányt, aki már vagy két órája tűrte, hogy Hermione elegáns kontyba csavarja a megszelídíthetetlennek tűnő hajkoronáját.
- Már kezdem kicsit unni - zsörtölődött a vörös hajú lány. - A végén kitéped az összes hajam és parókába kell feleségül mennem Harryhez.
- Csak nem - szusszantott a lány, miközben sikerült az utolsó hajtincset is betűzni a mesterien tökéletes konty közepébe. - Kész is. Elszaladok a hajfőzetért, csak maradj nyugton addig.
Hermione magára a hagyta a gyönyörű menyasszonyt, majd a fürdőszoba felé vette útját, amikor beleütközött a lentről érkező Harrybe.
- Szia, Harry! - mosolygott a lány a kissé ijedtnek tűnő fiú felé. - Hogy érzed magad?
- Megvagyok. Ginnytől jössz?
- Igen, jócskán elkél a segítség a készülődésnél.
- Azt elhiszem - mosolygott Harry. - Ginny elég lassan készül.
- Az feltűnt. Tényleg... Neked most nem Ronnal kéne lenned?
- Őt várom, de előtte még be kell fejeznie a reggelijét, ami még eltart egy darabig.
- Ja, így már érthető - kacagott a lány. - Én akkor mentem is a hajfőzetért. Ginny vár rám.
- Rendben. Én is megyek készülődni.
Harry már nyitotta volna ki szobája ajtaját, amikor a lány keze megállította.
- Figyelj... - kezdett bele kissé zavartan Hermione. - Köszönök mindent. Köszönöm, hogy sok-sok évvel ezelőtt a barátod lehettem, és azt is köszönöm, hogy mindig kiálltál mellettem Ronnal és Ginnyvel együtt. Holnaptól minden más lesz, de szeretném, hogy tudd: büszke vagyok rád, Harry! Sok boldogságot előre is!
Harryt hirtelen érte barátnője érzelemkitörése, de azért gyorsan összeszedte magát.
- Hermione, tudod, hogy ránk mindig is számíthatsz, de ez annyira nem helyénvaló. Holnaptól sem lesz semmi máshogy, csak túlesünk egy hatalmas nagy partin, amin mindenki jól fogja érezni magát.
- Lehet, hogy igazad van, de ez olyan furcsa - mosolygott elérzékenyülten a lány. - Na jó, nem lelkizek itt neked. Biztos rengeteg dolgod van, ahogy nekem is, és hát mire való az este. Ott majd kitombolom magam.
- Helyes - veregette meg a lány vállát Harry. - Siess készülődni, mert nemsokára jönnek a vendégek, és Fleur már így is a haját tépi a ruhája miatt. Gondolom, nem tanácsos, ha két órán keresztül még te is idegesíted.
- Rohanok is.
- Majd délután találkozunk!

oooOoOooo


Zúgó tömeg, estélyiruhák színes tömkelege, sugárzó arcok és rengeteg ember. Már csak öt perc volt a szertartás kezdetéig, amikor már az összes vendég elfoglalta a helyét a padsorok között. Örömteli és mégis oly' feszült volt a hangulat. Mindenki erre a percre várt. A Mrs. Weasley és népes családja az első sorban foglalt helyet, kivéve Mr. Weasleyt és Ront, akik még mindig a házban tartózkodtak. Ron Harryt várta, hogy együtt sétáljanak le a kertbe, s foglalják el helyüket az emelvény mellet, míg Mr. Weasley lányát és Hermionét várta, hogy elindulhassanak a pódium felé vezető útig.
Még négy perc volt az esküvőig, amikor a nappaliban megjelent Harry, s Ronnal együtt elindultak a padsorok felé. A fekete hajú fiún egy fantasztikus szabású, fekete öltöny volt, aminek a zakója zsebébe egy szál fehér rózsa volt tűzve. Pontosan ugyanolyan, mint Ginny menyasszonyi csokra. Ron egy egyszerű, fekete öltönyt választott, s hozzá egy piros nyakkendőt.
- Izgulsz? - kérdezte Ron a csendben lépkedő barátját.
- Ez egy hülye kérdés volt - szusszantott a falfehér Harry.
Amikor elérték a pódiumot Ron helyet foglalt a tanúnak fenntartott helyen, még Harry állva maradt, és tekintetét a virágokkal beborított szőnyegre függesztette.
A padsorok között már kezdett elhalkulni a tömeg, s ők is a kastély felé fordultak. Mrs. Weasley már most könnyeivel küszködött, de nem ő volt az egyedüli. Ginny rengeteg Roxfortos osztálytársa is elsírta magát, mi több Minerva McGalagony is elérzékenyült.
A tömeg hirtelen felmorajlott, amikor elindult a zene. Harry is levette tekintetét a szőnyegről, majd a kastély irányába nézett. Az ajtóban Hermione jelent meg meseszép lila ruhájában, haját pedig laza kontyba csavarta, melyet lila virágok tartottak egybe. Eközben Ron is felállt a helyéről, s tekintetét a lányra emelte. Gyomra összezsugorodott, s elkezdett a torkában dobogni a szíve.
Hermione bámulatos könnyedséggel sétált végig a padok között, és közben még több virágszirmot hintett a szőnyegre. Az emelvényhez érve helyet foglalt a Ronnal párhuzamos szék mellett, majd tekintetével megkereste a vörös hajú fiút. Ron nem kapta el a tekintetét, hanem meleg pillantással jutalmazta a lány szelíd pillantását.
Lágy szellő suhant végig a tömegen, amikor Ginny, oldalán apjával kilépett a házból, úgy, mint egy hercegnő.
A lányon hófehér, csipkés menyasszonyi ruha volt, közepén egy fűzővel, ami még jobban kiemelte a szépségét. Ginny arcát fátyol takarta, de még így is észrevehető volt kontyba csavart, égővörös haja. Egyik kezével apját karolta, még a másikkal egy rózsacsokrot tartott.
Komótosan átsétált a padok között, majd megállt. Óvatosan kihúzta karját apja karja közül, majd Hermionéhoz lépett. Gyengéden átölelte a lányt, majd kezébe nyomta a virágcsokrot, s apjához lépett.
- Köszönök mindent! - suttogta.
- Szeretünk, Szívem! - szólt elérzékenyülten Mr. Weasley, és megpuszilta a lánya kezeit. - És most menj!
Ginny nézte ahogy az apja leül az anyja mellé, majd ő is odalépett Harryhez, és erősen a szemébe nézett.
- Biztosan ezt akarod? - kérdezte csendesen.
- Míg a halál el nem választ - suttogta Harry.


Az esküvő több, mint egy óra hosszáig tartott, pedig semmi fennakadás nem volt benne. Egyszerűen mindenki úgy érezte, hogy nincs sietni valójuk. A tiszteletes végig kedvesen és lágyan beszélt, majd a pár letette a házassági esküt. Talán a legszebb pillanat az volt, amikor felhúzták egymás kezére a gyűrűt, így megpecsételték éveken át tartó szerelmüket. Harry lágyan megcsókolta újdonsült feleségét, majd mindenki tapsolni kezdett. A két fiatal arca csak úgy sugárzott az örömtől.
- Gratulálok! - lépett oda az ifjú házasokhoz Hermione. - Fantasztikusak voltatok!
- Én is hadd gratuláljak! - kiáltott Ron, aki épp az imént verekedte át magát egy kisebb népességtömörülésen.
- Köszönjük - szólt a boldog ara, miközben újabb csókot lehet férje szájára. Hermione zavarodottan lehunyta a szemét, majd egy kicsit távolabb lépett Rontól, aki szintén elég nagy zavarban volt a csókolózó pártól.
- Elmegyek, megkeresem a fényképészt - csapott a homlokára Hermione, majd gyorsan elviharzott, s átadta helyét a gratulálók tömegének.

Tíz perc elteltével már újra Harryék mellett volt, de most már nem egyedül. Magával hozott egy igen furcsa szerzetet, akit - úgy mellesleg - igen erős alkoholszag vont körül.
- Jó napot! George Serry vagyok, hivatásos fotográfus, a Reggeli Próféta fotósa - mutatkozott be az ifjú párnak. - Pár képet csinálnék erről a kis társaságról, kizárólag csak maguknak. Semmi újság!
- Rendben van - vonta meg a vállát Harry.
- Oké, akkor kezdjünk is bele! - kurjantott a fotós. - Maguk ketten álljanak ide! - húzta be a pódium közepére a friss házasokat, majd ezután még tíz percen keresztül rendezte a családtagokat.
A fotósnak rengeteg gondja volt a Hermione-Ron párosítással, hiszen Ginnyék mindenképp egy helyen szerették volna látni őket, de a fotós szentül meg volt győződve arról, hogy a lány lila ruhájához, nem megy Ron lángvörös frizurája.
Miután minden fotó elkészült szétoszlott a tömeg, s mindenki választott magának, s partnerének egy asztalkát a sok közül. Az ifjú pár és a közeli barátok, családtagok egy nagyobbfajta asztalnál ültek, amik a kis asztalokkal szemben helyezkedett el. Az első fogást délután négy órakor szolgálták fel, s majd így tovább a többit is. A nap már lemenőben volt, amikor kihozták a házból a desszerteket. Hermione boldogan nézett végig az asztalnál, s rögtön megakadt a szeme Ronon. A fiú nem messze ült tőle, s magában motyogott valamit, de mindig elrontotta. Mintha nem találta volna a szavakat. Néha-néha váltott egy két szót a balján ülő Freddel, de amúgy szokatlanul szótlan volt, s ami még feltűnőbb, hogy nem evett szinte semmit. A mélázásból Ginny rántotta ki Hermionét, amikor rajtakapta, hogy nézi a bátyját.
- Tessék! - Ginny Hermione kezébe rejtett egy kicsiny szalvétadarabot, amire egy felirat állt: "Mire vársz még?"
Hermione úgy nézett a lányra, mint, aki szellemet lát. Mutatóujját a szájához emelte, jelezve ezzel, hogy maradjon csendbe. Ginny erre megvonta a vállát, s visszafordult férjéhez, aki újdonsült apósával beszélgetett, s végre valahára hajlandó volt elmondani neki, hogy hogyan működik a távirányító.
Hermione mélyen magába nézett, s rájött, hogy Ginnynek igaza volt. Nincs mire várnia. Ha nem tesz ma valamit, akkor egész életében bánni fogja. A mai napnál álmodni sem lehetne szebbről, hogy elmondja az érzéseit, de még mindig félt...
Lassan mindenki befejezte a vacsorát, s elkezdődhetett a tánc. Először Harry vezette a parkettre Ginnyt, majd sorban követték őket a párok. Hermione szíve hevesen vert, amikor Ron felállt az asztaltól, s elindult a lány irányába.
- Szabad egy táncra? - kérdezte kicsit félszegen, mégis magabiztosan.
- Ööö... persze - nyögte ki megbabonázva a lány.
Ron megfogta Hermione kezét, s a táncparkettre vezette, majd lassan elkezdte forgatni a lányt. Ha valaki látta a táncukat, akkor biztos halálra kacagta magát, hiszen valóban komédia volt, amit műveltek. Ron nem merte megfogni a lány derekát, így csak egymás kezét fogták, és úgy keringtek a parketten. Hermione tudta, milyen nevetségesen festenek, de mégis ez volt számára a legboldogabb perc. A szám alatt végig győzködte magát, hogy egyszer meg kell tennie, s ennél jobb alkalmat keresve sem talál majd. Mégsem tette...
A számnak vége lett, és a zenekar egy újabb, pörgősebb számot kezdett el játszani.
- Üljünk le, jó? - kérdezte Ron a még mindig megszeppent lányt. - Igyunk valamit.
-Oké, menjünk. Már rág szerettem volna kipróbálni azt a furcsa lila koktélt.
- Illik a ruhádhoz - mondta halkan a fiú. - Igazán remekül festesz ma este, már mondani akartam korábban is.
- Köszönöm - mosolygott egyre oldottabban Hermione.
Végigsétáltak a kerten, majd megálltak az egyik asztalkánál, ami roskadozott az innivalók alatt.
- Akkor lilát kérsz, ami illik a ruhádhoz is? - kérdezte Ron, miközben leemelt két koktélos poharat tele lila löttyel.
- Igen, az jó lesz elsőnek.
- Csak nem be akarsz rúgni? - kuncogott a fiú.
- Nem, nem áll szándékomban, csak szeretném jól érezni magam.
- Végre én is. Az utolsó partin, amit Harynek rendeztek, túl fáradt voltam. A karácsonyi bál, ugye tönkrement.
- Milyen karácsonyi bál?
- Ami nagyon régen volt - szólt megtörten a fiú. - Nagyon régen, és mégis tisztán emlékszem rá. Ott volt Krum is.
Hermione mélyet sóhajtott, majd Ron szemébe nézett.
- Nem akarok Krumról beszélni, ő egy rossz döntés volt, amit egész életemben bánni fogok.
- Nekem nem így tűnik.
- Ron, kérlek hagyd abba!
- Jó, de akkor is szép pár voltatok. Akárki akármit is mond.
- Fejezd be! - csattant fel Hermione. Nem értette, hogy Ron miért hozza elő ezt a Krum-témát, ami mindig csak újabb, s újabb sebet ejt a szívén. - Nem értem, hogy miért kell nekünk mindig veszekedni? Miért nem hagyjuk egymást békén?
A lánynál kezdett betelni a pohár. Véletlenül magára borította a koktélját, miközben felpattant a székről.
- Nem tudom, hogy ezek a piszkálódások mire jók, de nekem már elegem van belőlük! - sziszegte oda a fiúnak, aki meglepetten ült a székén, fel sem fogva a helyzet jelentőségét.
Hermione gyorsan elfordult Rontól, mivel érezte, hogy elerednek a könnyei. Mérges volt rá, amiért romba döntötte az a reményvárat, ami nemrég kialakult köztük. Teljesen megalázottnak érezte magát, akinek csak úgy játszhatnak az érzelmeivel, s ő amilyen naiv el is hiszi, hogy ezek az érzelmek valódiak. Futva átgázolt a vidám tömegen, egyenesen a mosdó felé vette az útját. A kastélyban rajta kívül senki nem volt, így nyugodtan elengedhette magát. Levetette magát az egyik sarokba, majd hagyta, hogy könnyei szabad utat nyerjenek a külvilágba. Egész testét rázta a zokogás. Szörnyen érezte magát.
Miért téged szeretlek? Miért? - töprengett magában. - Azt hittem szeretsz, de te mint mindig, csak játszottál velem. Csak az érdekel, hogy mi volt, s azt észre sem vetted, hogy mi lehetett volna, ha te nem szúrod el. Már éppen elmondani készültem, amikor elrontottál mindent. Gyűlöllek, de mégis meghalnék érted.
Hermione perceken keresztül csak ült egy helyben, majd erőt vett magán, s elindult a fürdőszoba felé.
Tekintete megakadt saját tükörképén, ami elég nagy bizonytalanságot tükrözött. Szemei feldagadtak a sírástól, szemfestéke szétfolyt az arcán.
Hermione hallotta, amint odakint becsapódik a konyhaajtó, ami azt jelenti, hogy valaki bejött a kertből. Gyorsan elkezdte folyatni a vizet, hogy lemoshassa magáról az elfolyt festéket, nehogy valaki gyanút fogjon.
A lépések zaja egyre közeledett a fürdő felé, majd elhalkultak. Valaki kopogott az ajtón.
- Én vagyok az, Hermione. Félreértettél! - az ajtó mögül Ron hangja visszhangzott.
A lány elzárta a csapot, majd némán fülelt, hátha mond még valamit a fiú.
- Nem akartalak megbántani. Ne haragudj!
- Ez nem ilyen egyszerű - szólalt meg végre a lány is igen gyenge, krákogó hangon.
- Igen. Tényleg nem értem, hogy mi történt, de elmagyarázhatod.
Hermione mérgesen dobbantott egyet, majd az ajtón keresztül elkezdett ordítozni a fiúval.
- Te egy érzéketlen fafej vagy! - kiabált. - Nem igaz, hogy nem tudod mi történt! Felhozod itt nekem a tíz évvel ezelőtti énemet, hogy bűnhődjek. Pedig magadtól is rájöhettél volna, hogy már megbántam. Nem tudom, mit akarsz még tőlem. Talán szerettem Krumot, de Krum már a múlté. Tudom, hogy te sosem bírtad, de ezzel már tényleg nem tudok mit tenni. Mondd, miért kellett pont most felhozni, amikor semmi köze nem volt az esküvőhöz? - kérdezte még mindig kiabálva.
Ron nagy levegőt vett, mint aki éppen nagy fába vágja a fejszéjét, de azért belekezdett.
- Csak szerettem volna tudni az igazságot! Ennyi. Azt hittem, hogy mára minden megváltozott, de úgy látom, te még nem felejtetted el a múltat. Ugyanúgy viselkedsz velem, mint Roxfortos korunkban, pedig azóta sok minden változott!
- Könyörgöm, csak egyet mondj! - kacagott ingerülten a lány. - Ugyanolyan érzéketlen tuskó vagy, mint akkor. Neked az nem is számít, hogy én mit érzek. Mi változott, mondd mi?
- Én rengeteget változtam, Hermione - szólt csendesen Ron. - Rengeteget változtam, és soha nem akarnálak téged megbántani. Szeretlek...
Hermione újra hallotta a távolodó lépések zaját, amik megint a kert felé vették útjukat. Ő megkövülten állt az ajtó mögül, s a fiú utolsó szavat ismételgette magában. Nem akart hinni a fülének. Igaz lenne?
Én is szeretlek, Ron - mondta magának, s összeszedte minden lélekjelenlétét. Megigazította ruháját, majd letörölte a sminket az arcáról, s elindult a kert felé.
Az a rengeteg ember még mindig ugyanúgy táncolt, mint amikor Hermione elhagyta ezt a helyet. A lány elkezdett kutatni a szemével Ron után, de sehol nem találta. Egyre vadabbul rótta a köröket a táncparketten, amikor meglátta a kert végében álló istállót, ahol régebben is beszélgetett a fiúval. Ron akkor azt mondta, hogy szeret ide kijárni.
Ledobta cipőjét és mezítláb kezdett el szaladni a pajta felé, ahol nem volt más fényforrás, mint a távolról odaszűrődő lampionok fénye. Kinyitotta az ajtót, majd a létrához rohant, hogy felmásszon az emeletre, ahonnan a legjobban lehet látni a csillagokat. A lány megérzése most sem tévedett. Ron ott ült a pajta szélénél, lábát a semmibe lóbálva, s nézte a a csillagokat. Távolról zeneszót sodort ide a szél, s odakint tücskök ciripeltek.
- Tudtam, hogy itt leszel - mondta inkább önmagának, sem mint Ronnak.
- Nem úgy néztél ki. Láttam, ahogy a táncolók közt kutatsz - mosolygott a fiú.
A lány szája megremegett, de magába rejtette fintorát. Nem azért jött ide, hogy újabb veszekedést produkáljon, hanem azért, hogy, megmagyarázza az összeset.
- Ne haragudj te sem! - törte meg a csendet Hermione.
- Tudod, én csak azért kérdeztem Krumról, mert egyszerűen tudni szerettem volna, hogy van-e nálad esélyem? De úgy néz ki, hogy én ezt sosem fogom megtudni. Sajnálom, hogy elmondta, ígérem többet nem fordul elő. De én tényleg komolyan gondoltam azt, amit mondtam. Szeretlek, és ezt tudnod kell.
- Ron... - Hermione megértően nézett a fiú csillogó szemébe. - Semmi nem volt felesleges. Sajnálom, hogy nem én mondtam ki először. Szeretlek!
Ronnak úgy elkerekedett a szeme, mintha kísértetet látna, de gyorsan észbe kapta magát, s felállt.
- Istenem, de rég vártam erre a percre - szuszogott, miközben egyre közeledett a lány felé.
- Én is - szólt vágyakozóan a lány. Úgy érezte, lábai akármelyik percben felmondhatják a szolgálatot. - Szeretlek, Ron!
- Én is szeretlek, Hermione
A fiú odaért a lányhoz. Kezeit a lány dereka köré kulcsolta, majd hagyta, hogy testét átjárja a lány testének melege. Hermione is olyan szorosan ölelte a fiú nyakát, mintha ettől függne az élete. Tekintetük egymásba fonódott, miközben arcuk egyre közeledett a másikéhoz. Ron óvatosan a lány szájára tapasztotta sajátját, majd hagyta, hogy az érzékei vezessék. Valószínűleg életük legboldogabb percét élték át akkor az istállóban.


ooooOoOooo

A tánc még mindig nem hagyott alább, amikor a boldog pár kiballagott az istállóból. Arcuk sugárzott az örömtől.
Amikor odaértek a parketthez látták, hogy Ginny és Harry cinkosan egymásra mosolyog, majd folytatták táncukat, mintha semmi sem történt volna. Hagyták, hogy majd az érintettek mondják el, amit el akarnak mondani.
Felejthetetlen este volt ez mindenki számára. Hermione és Ron bebizonyította, hogy a kitartó szerelem elnyeri méltó jutalmát. Az egész hátralévő estét szorosan egymáshoz simulva táncolták végig, s amikor vége lett a táncnak boldogan tekintettek vissza az éjszakára.
És végre beteljesült. Ledőltek a falak. Ron és Hermione egymásra talált!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Na, hányan vagyunk?
Indulás: 2005-06-03
 
FRISS

2010. Július 25. vasárnap

Új fejezet: R/H - Egy újabb esély

- ÚJ KÉPEK! - Képek 2-ben! - Ron and Hermione 2

- és új dolog: a kiemelt történetek mellett jelölések lesznek, íme:

  - nagyon jó!;     - jó! ;    - cuki! ;

 

Ron/Hermione

Ron/Hermione –új történetek

 

Vegyes párosítás 

 
Kedvenc Linkek
 
Más linkek
 
chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre