Teltek múltak a hetek és Hermione azt kezdte tapasztalni, hogy egyre jobban megkedvelte a szőke fiút. Már a keresztnevükön szólították egymást, sőt még robbantósat is játszottak. Sokat nevettek és nézték a TV-t, ami Draconak elég új volt, de nagyon tetszett neki. Így tengették életüket, bármi meglepő 3 hónapig keresztül. Mionénak már rendesen kerekedett a hasa, nem csoda hisz a 6. hónapban járt, ezért Draco úgy vigyázott rá, mint a szeme fényére. Megparancsolta, hogy legyen nagyon óvatos, mindig ágyba vitte a reggelit, és hasonló kedves gesztusokat tett Hermione biztonsága érdekében. Ráadásul, még egy szobába is aludtak. Herm az ágyában, Draco pedig varázsolt magának egy sajátot. Nem csoda, hogy meghallotta, amikor Mio elkezdett álmában motyogni. Furcsa, de azóta nem volt rossz álma, hogy Draco vigyázta az álmát.

-Ne…Ron…Ron…

-Mio jól vagy? –suttogott aggódva az álvó lányhoz.

-Ne öld meg…Ölj meg inkább engem…

-Mione! –Draco kipattant az ágyából.

-NE! RON! NEEEE!!!!!!

-HERMIONE!!!!!! -Draco megrázta terhes barátját.

A lánynak kipattantak a szemei és ellökte magától a fiút, közbe ezt kiáltva:

-Ne érj hozzám… megölted Ront!!!

Majd zokogásban tört ki.

-Mio. –kúszott közelebb Draco.

-Sa… sajnálom Dra… Draco… én… azt hit… azt hittem hirtelen, hogy az apád vagy, aki megölte Ront. –ahogy ezt kimondta újabb sírógörcs tört rá.

-Nyugi Mio!- csak egy rossz álom volt. –ölelte magához a lányt.

-NEM! Tudom milyen egy rossz álom, és ez nem olyan volt! Ez… ez megtörtént… elmegyek… megmentem Ront…

-Nem azt mondtad, hogy megölték? –kérdezte Draco, de ahogy kimondta, legszívesebben visszaszívta volna az egészet.

Hermione teljes egészében megrázkódott, és ezt suttogta:

-Akkor bosszút állok…

-Nem mész sehová Hermione! Itt maradsz! Ez csak egy rossz álom volt… különben is most a te és a baba egészsége a legfontosabb… Ron is így gondolná… na vagyis gondolja, hisz él és virul! – hadarta el Draco.

-Akkor is megyek! – sikította magából kikelve Hermione.

-NEM!!!!!! – ordította Draco és odanyomta a falhoz a meglepett lányt. –Nem mész te sehová…-sziszegte, majd gonosz vigyor ült ki az arcára.

Hermione nagyot nyelt. Furcsa érzése lett. Ilyen közel talán még soha nem került egykori évfolyamtársához. Teljesen elgyengült, testét átjárta a remegés. De akkor valami különös dologra lett figyelmes. A hálóing alatti fehérneműje nedves lett. Magából kikelve kiáltotta: