Draco Malfoy álmosan és nyúzottan ébredt. Lassan nyitotta ki mind a két szemét, majd nagyon ásított. Lomhán felült, de ekkor megpillantotta Hermione ágyát, és minden eszébe jutott. Az emlékek bevillantak, egyre gyorsabban váltották egymást, de ott lelassultak, amikor megcsókolta Hermionét, és ez lejátszódott az agyában megint, megint és megint.

-Úristen. Mit tettem… -suttogta maga elé halálra vált arccal, de ekkor motoszkálást hallott a konyha felöl. Gyorsan felpattan és leszaladt az előbb említett helységbe. Megvadult állat módjára rontott be a konyhába, de csak Hermione volt benn, aki éppen palacsintát sütött.

-Neked is szép jó reggelt. –köszöntötte a szőke fiút nevetve.

-Ööö hello.

-Olyan furcsát álmodtam… -kezdett el csacsogni Hermione.

-Nah mit?

-Hááát az nem lényeg… -tért ki gyorsan a válasz elől a barna hajú lány. Azt mégsem mondhatta, hogy te Draco azt álmodtam, hogy az ágyban lesmároltál, és tulajdonképpen tök jól esett.