Ó, Ron!


Szeptember elseje. Az új tanév első napja. Nincs is jobb, mint találkozni a régi barátokkal, szerelmekkel.
Ron izgatottan üldögélt az egyik fülkében a Roxfort Expressen. És hogy miért volt izgatott? Nagy lépésre szánta el magát: Végre szerelmet vall
Hermionénak. A fiú már vagy ezerszer végigjátszotta a fejébe a jelenetet és szerelme hol igent, hol nemet mondott. Pont egy ilyen elmélkedés
játszódott a fejében mire egy magas, fekete hajú, szemüveges ifjú rányitotta a kupé ajtaját.
- Szeva Ron - mondta Harry lelkesen.
- Csá - köszöntötte az említett, miközben feltápászkodott a földről. (Ugyanis barátja hirtelen megjelenése váratlanul érintette, minek következtében ott kötött ki).
- Na mi a helyzet, te langaléta? Olyan magas vagy, hogy már nem csak azért nézek fel Rád mert tisztellek - kacsintott Harry.
- Ha ha, micsoda humorzsák lett valaki - gúnyolódott Ron.
- Igen, tudod három hónap Dursleyéknél maga volt a mennyország - mondta tettetett lelkesedéssel Harry.
Erre már Ron nem tudott válaszolni, mert Ginny, Luna, és végül, de nem utolsó sorban Neville is csatlakozott hozzájuk. Ginnyn látszott, hogy majd kicsattan a boldogságtól, akárcsak a mögötte lépkedő Lunán. Neville ellenben gondterhelten jártatta végéig tekintetét a helyiségben.
- Trevor? - mosolygott Ron.
- Már megint elszökött.. Én ezt nem értem. Komolyan úgy tesz, mintha nem szeretne - dünnyögte Neville.
- Talán azért mert tényleg így van ? - viccelődött Harry. Ezzel azonban annyit ért el hogy Ron véget nem érő hahotázásba törjön ki ( amit abbahagyott amint Ginny egy jól irányzott ütéssel fejbevágta), és Luna vagy egy hosszú percig szempillantás nékül őt nézze.

Miközben a bagázsban helyreállt a régi rend, ez rögtön felborult, mire Hermione jelent meg oldalán Draco Malfoyjal.
- Harry add már kölcsön a szemüveged azt hiszem rosszul látok. Mert esküszöm, én a mi Hermionénkat látom azzal a mardekáros görénnyel - mondta Ron ledöbbenve.
- Jól van Ron, hagyd abba légyszíves. Örülök hogy látlak titeket - köszönt lelkesen Hermione.
- Hermione - kezdte Ginny.
- Figyelj, elmegyek köszönni a srácoknak .Majd találkozunk - búcsúzott Malfoy, éppen megcsókolta volna barátnőjét, de amint találkozott a tekintete Ronéval, inkább letett róla.
Miután már Malfoy nélkül ültek ott hatan, senki nem tudott megszólalni. Hermione jobbnak látta elmondani mi volt, minthogy később egyszerre rohanják le.
- Szóval az a helyzet, hogy a nyarat itt töltöttem a varázsvilágba.A szüleim elmentek Horvátországba, és mivel én nem akartam inkább itt maradtam. Kivettem egy szobát a Foltozott Üstben. Érdekes módon Malfoy is ott volt. Ő is egyedül volt, én is, hát odamentem hozzá, elkezdtünk beszélgetni. Higyjétek el, sokkal másabb ha nincsenek vele a bugyuta barátai.
- Képzelem - jegyezte meg Ron.
- Ron - mérgelődött Hermione.
- Nagyon jóba lettünk, több a közös bennünk mint hinnétek. Az a helyzet, hogy már régebben is tetszett nekem, és kiderült, hogy én is neki. Így hát összejöttünk - fejezte be mondandóját Hermione, ellenkezést nem tűrő hangon.
Ron magába roskadva rajzolgatott a párás ablaküvegre, Luna a Hírverőt olvasta, Neville a "Hogy legyünk a legjobb gazdik?" című kötetet olvasta szakadatlanul, Ginny arcán furcsa kifejezés ült, Harry viszont konkrét nem tetszését fejezte ki a lány felé.
- Mi a fenét gondolsz, hogy összejössz az ellenségemmel, aki mellesleg a Te ellenséged is, folyton lesárvérűz! - bukott ki Harryből.
- Ami történt megtörtént, ezt is megbeszéltük, és ha ez nektek nem tetszik akkor azt hiszem gondba leszünk.
Harry kicsit visszafogva magát, csatlakozott a kiábrándultak társaságához.
- Én most megyek, Dracóhoz - mondta kissé félénken Hermione.
- Örvendek - zsörtölődött Ron.
A lány, eleresztve füle mellett a megjegyzést, kilépett a kupéból. Ezt követően a kis társaság minden tagja egy emberként borult ki.
- Ezt nem hiszem el..
- Mitől jobb Malfoy, mint Én ?
- Attól még, hogy visszafogtam magam, a véleményem cseppet sem változott..
- Vajon Malfoy is jobban szereti a reggeli Prófétát, mint a Hírverőt ?
- Trevor! Hol voltál?!
Hermione kipirult arccal tért vissza barátaihoz. Aggodalomra semmi ok, valószínűleg csak Neville kétségbeesett kiáltozását hallota, amint az illető Trevort hívta. A lány kissé lelombozva ült le a társaságba miután átadta Trevort a gazdájának.
- Tudom mit gondoltok. És tudjátok, hogy számít a véleményetek de nekem ez fontos, és adnom kell egy esélyt neki- nyöszörögte egyre halkabban és pirosabb arccal a Hermione -, úgyhogy az lesz a legjobb, ha elfogadjátok. Borítsunk fátylat a múltra!

Ezzel a végszóval a Roxfort Express begördült Roxmortsba. Az izgatott diáksereg egyszerre tódult be a Nagyterembe, ahol tanáraik várták őket.
Miután mindenki elfoglalta a helyét, Dumbledore professzor állt fel, hogy szóljon néhány szót.
- Isten hozott benneteket ismét a Roxfortban - szólt az igazgató - Az idei tanévünk, remélhetőleg - itt Harryékre nézett - zökkenőmentesebben megy majd mint az eddigiek. A Tiltott Rengeteg továbbra is tiltott zóna - ennél a megjegyzésnél a Weasley ikrek kaptak kitüntető figyelmet - minden tanulónk számára. De nem is szaporítom tovább a szót: Jó étvágyat!

Talán ekkora ricsaj még nem is volt a Roxfortban, megalakulása óta. Az ismerősök megosztották egymással nyári élményeiket, a szerelmespárok ismét, együtt turbékoltak. Bizony a szerelmesek.. A nagy táborukat, egy újabb páros, Draco és Hermione gyarapította. A roxfortos diákok között, ez volt az új fő téma. A mardekáros, és a griffendéles. Olyan pletykák keltek szárnyra, mint például: Igazándiból már évek óta együtt vannak, Hermione terhes, Draco igazából a férfiakhoz vonzódik csak így próbálja álcázni. Az utóbbi állítást figyelembe véve, Crack és Monstro tartották a tisztes távolságot vezetőjüktől.
A hírek hallatán Hermione, lángra gyúlt arccal ücsörgött Ron és Harry között. Malfoy ellenben közönyösen reagált minden rosszindulatú pletykára.
- Ron! Már meg ne haragudj, de hogy tudsz így enni? - kérdezte Hermione.
- Hogyhogy hogy ? - értetlenkedett Harry.
- Nézd meg! Mire én eszek egy falatot, Ő már a harmadszorra repetázik - hitetlenkedett a lány.
- Tudod Hermione, nekem nincs ami elrontsa a kedvem, rólam nem keringnek pletykák, szóval én nyugodtan eszem - grimaszolt Ron.

Az est hátralévő részében Hermione nem volt hajlandó szóbaállni egyik barátjával sem. Semmit se akart jobban, mint elmenni aludni. A vágya nem is olyan sokára teljesült. Az igazgató jókívánságaitól kísérve mindenki felment a hálókörletébe és a legmélyebb álmát aludta. Kivéve Ront, aki előre tudta, hogy ezen az éjszakán nem jön álom a szemére...