A büntető, avagy valami elindul
Szandy Ballack 2007.07.26. 19:23
A büntető, avagy valami elindul
Mikor leértem Piton már várt. De nem volt egyedül. Ott volt mellette Hermione - Azt a feladatot kapják, hogy takarítsák ki a pincét! - Értettem – mondtuk egyszerre. - Nagyon helyes. Nekem most el kell mennem, de 3-kor visszajövök magukért. Jó munkát. Nekiálltunk a munkának, de még mindig nem találtam, mivel mindenhol füst volt. Nem szóltunk egymáshoz, így dolgoztunk egy darabig, míg fel nem tűnt, hogy milyen csend van. Odamentem hozzá és láttam, hogy a földön fekszik ájultan. Mellette láttam egy bájitaltócsát. Elkezdtem szólongatni, hátha felébred. - Hermione, Hermione ébredj fel kérlek! De nem történt semmi. Ekkor felálltam és a karomba vettem. Ekkor vettem észre, hogy vérzik a feje. Nagyon megijedtem és elkezdtem rohanni a gyengélkedő felé. Madam Pomfrey álmosan nyitott ajtót, de mikor meglátta Hermionét, ő is megijedt és felélénkült. Miután lefektettem az egyik ágyra és Madam Pomfrey bekötötte a fejét, megszólalt: - Mi történt Mr. Weasley? - Hát, büntetőmunkán voltunk Pitonnal, de akkora volt a füst, hogy nem láttuk egymást. Aztán feltűnt, hogy nem mozog más rajtam kívül és odamentem megnézni, hogy nem történt- e valami baj? Aztán ott feküdt a földön. Szerintem abban a bájitalban csúszott el, ami ott volt mellette. - Értem. Nemsokára fel fog ébredni, kérem addig maradjon itt. - Értettem. Majd Madam Pomfrey elment és én ott maradtam Hermionéval. Hajnali 5-kor ébredt fel - Hol vagyok? - A gyengélkedőn. - Mi történt velem? - Rosszul lettél a pincében és felhoztalak ide. Mi történt? - Kiégettem az üstöt, az asztalt és a padlót. Ekkor elkezdett nevetni. A nevetése nekem is mosolyt csalt az arcomra. Az ajtóban Madam Pomfrey állt. - Á, kisasszony, látom felébredt - Igen - Ma még itt kell maradnia, este elmehet - Köszönöm. Ezután beadta neki a gyógyszert és elment. - Hermione, nekem is indulnom kell. - Kérlek ne menj el! - Rendben És ott maradtam vele. Nagyon boldog voltam, hogy ezt kérte velem. Reménykedni kezdtem a szívem mélyén, pedig tudtam, hogy esélyem sincs. Nem sokkal később aludt el. Megnyugtató volt nézni, pedig sokszor csináltam már a nyáron, hogy visszamentem hozzá, és néztem, hogyan alszik. Ilyenkor teljesen védtelen és én vigyázni akartam rá, nehogy őt is elveszítsem. 7-kor úgy döntöttem, hogy elmegyek. Mikor felértem a klubhelységbe Fred ült, látszott rajta, hogy nagyon aggódik. - Mi a baj, öcsi? - Nem találom sehol Hermionét, pedig mindenhol kerestem. Tegnap elment Pitonhoz, azóta nem láttam. - Hermione a gyengélkedőn van. Tegnap közös büntetőnk volt és beverte a fejét - És ezt csak most mondott? - Nem hagytad elmondani - Azért köszönöm. Azzal elrohant. Én szomorúan ültem le a fotelbe, ahol esténként Hermione szokott ülni; még az illatát is éreztem. Így aludtam el.
*
Fél 8-kor ébredtem fel. Addigra már Ron is elment. Mielőtt azonban visszaaludhattam volna fred jött be a gyengélkedőre. - Szia Hermione! - Szia! - Jobban vagy? HallottamRontól, mi történt - Igen, jobban vagyok. Este már kiengednek innen. - Hosszú lesz akkor a napom. Nagyon magányos leszek. - Ó Fred – és megöleltem. Nemsokára azonban neki is el kellett mennie órákra. Egész nap egyedül voltam és nagyon unatkoztam. Este már készen álltam, hogy elmehessek. Ekkor Ron jött be hozzám. - Most engednek ki? - Igen. - Hoztam neked valamit – Azzal elővett egy fehér rózsát és átadta. Én pedig megöleltem, mire teljesen elpirultam. Majd leraktam az ágyamra a rózsát. Ezután Ronigen furcsát kérdezett: - Neked tetszik Fred? Tudod ő szerelmes beléd. - Ó, tényleg? Nem is tudtam, de nekem nem teszik. Nekem valaki más tetszik - Ki? Ekkor ért vissza Madam Pomfrey és közölte, hogy mehetek. Amilyen gyorsan csak tudtam, elrohantam. Nem érdekelt semmi, csak, hogy elkerüljem Ront. Csak a lépcsőnél lassítottam le és indultam el felfelé. Ekkor azonban valaki elkapta a karom…
|