Draco vs. Ron


- Halott vagy, Weasley! - Malfoy egy erőteljes lökéssel egy szakadék szélére taszította az említettet, aki már csak egy kézzel tudta tartani magát, hogy le ne zuhanjon a mélybe.
- Harry, Ginny, Luna, valaki - jajveszékelt a fiú.
- Hé, Ron nem láttad Trevort? - érdeklődött Neville.
- Ne aggódj Ron, ha meghalsz szellemként még a földön maradhatsz. Tudod a szellemek földhöz kötött lelkek, és itt maradnak, ha nem akarnak átkelni. Ne félj, mindig itt maradsz velünk - mondta Luna, olyan nemes egyszerűséggel, mintha csak azt mondta volna, hogy egy meg egy az kettő.
- Ron! Ron! - Hermione nyújtotta felé a kezét, és...
- Ron! Ron! Kelj már fel el fogunk késni - ébresztgette Hermione.
Ron végre valahára felébredt az álomvilágból. Még soha nem örült ennyire a felkelésnek. Összeszedte magát, majd Hermionéval együtt lementek a klubhelyiségbe, ahol harmadik barátjuk várt rájuk.
- Úúúúú. Haver, szörnyen nézel ki - köszöntötte barátját Harry.
- Neked is jó reggelt - morogta Ron.
Egyesek vidáman, míg mások kevésbé boldogan indultak az első órájukra, ami gyógynövénytan volt. Harry és Ron minden vacillálás nélkül elfoglalták a régi helyüket a teremben nem számítva arra, hogy Hermione nem tart velük.
- Bocs, srácok, de én most Dracóhoz ülök.
Ron körülbelül olyan képet vágott, mint akiben egy világ dőlt össze. Harry csak egy vállrándítással nyugtázta a dolgot.
Egyébre nem is lett volna idejük, mert Bimba professzor elkezdte az órát.
- Rendben, kezdjük! Mindenki figyeljen ide, a feladat egyszerű, és nagyszerű - itt a tanárnő Neville-re kacsintott, akin látszott, hogy már alig várja a feladatot - bocsánat, helyesbítek. Egyszerű annak, aki idefigyel. Igazam van Draco Malfoy, és Hermione Granger ? - mérgelődött a professzor.
Malfoy összenevetett Crackkal és Monstróval, Hermione viszont annyira zavarba volt, hogy egy értelmes szót se tudott kinyögni.
- Ig... igen - válaszolt Hermione, majd visszaült Harryékhez.
Bimba professzor folytatta monológját.
- Láthattok ott hátul - Luna mögé mutatott - cserepeket minden méretben. Mindenki elvehet tőlem palántákat, egyik kisebb, másik nagyobb ettől függően kell nekik cserepeket választanotok. Ha rossz cserépbe ültetitek őket, akkor előfordul, hogy ezt rossz néven veszik és a nyálkás méreganyagjukat rátok spriccelik. Egy szó mint száz, legyünk óvatosak!
Amint ezt a tanárnő kimondta Monstro már is be volt borítva a lila színű nyálkával. Bimba professzor a dühtől kipirosodva, fogait összeszorítva, valami ilyesmit tudott kipréselni magából: Gyengélkedő.
Az óra hátralévő részében más érdemleges dolog nem történt, kivéve, hogy mikor a palánta Malfoyra spriccelte volna a nyálkáját, ő Ron felé irányította ezért most vörös hajú barátunk immár talpig lila lett. Amint kiléptek a teremből, Harry hallotta, hogy Hermione épp Malfoyt korholja.
- Ha így viselkedsz, ahogy viselkedsz, akkor nem tudlak megkedveltetni velük! Mindig megvédelek velük szemben, holott sokszor nekik van igazuk! Jobb lesz ha..
-Fejezd be Granger! Unom már az állandó megrovásokat. Soha nem leszek jóba Potterrel meg a vérárulóval sem! Ha tetszik tetszik, ha nem nem. Ennyi! - és ezzel a végszóval Malfoy csatlakozott Crackhoz, otthagyva a barátnőjét.
Hermione nem mert odamenni barátaihoz, nem akarta, hogy úgy tűnjön kihasználja őket. Persze a többi tanórán mellettük ült, de különösebben nem szóltak egymáshoz. Éppen Bájitaltan órán voltak, és Piton professzor annyira belemelegedett Hermione szidásába (ami már legalább negyed órája tartott) , hogy figyelmen kívül hagyta a többi tanulót. Egészen addig ameddig Malfoy éktelen üvöltözésbe nem kezdett.
- Nee ezt nem hiszem eeel! Professzor, a kezemre folyt a bájital és most nagyon ég! Mit csináljak? - kétségbeesetten szorította magához a kezét.
- Viseld el, te görény - élcelődött Ron. Ezen a kis megjegyzésen mindenki jót nevetett leszámítva Pitont és Hermionét. A lány sírva futott ki a teremből.A professzor pedig őt és Ront is büntetőmunkára ítélte. Valamint, levont harminc pontot a Griffendéltől.
Azonban ez a tény sem tudta elvenni Ron kedvét még este a klubhelyiségben is a saját beszólásán nevetett. Harry viszont már unta a kötelező mosolyt ezért megkérte barátját, hogy Hermionéra való tekintettel hagyják már abba a vihorászást. Ezzel sikerült vérig sértenie a fiút, de azért odamentek Hermionéhoz.

Még egy ideig beszélgettek hárman a kandalló mellett, kibékültek és megfogadták, hogy senki és semmi nem állhat a barátságuk útjába. Majd mind hárman nyugovóra tértek.


*****

Másnap reggel, Ron immár magától kelt fel rémálommentesen. Remek napsütéses idő volt, pont jó egy legendás lények gondozása órához.
A trió ( ami később Neville-lel, Lunával, Malfoyjal, Crackkal és Monstróval bővült) kissé késve bár, de odaért Hagrid kunyhójához.
A vadőr már messziről lelkesen integetett az ismerős arcoknak. Ron visszaintegetett, nem nézve a lába el, és hát a baleset be is következett: Malfoy barátunk úgy kigáncsolta őt, hogy az arccal esett Agyar ürülékébe. Az osztály arcán sajnálat, nevetés, és undor kifejezése ült. Hagrid ellenben azzal büntette meg a mardekárost, hogy a kunyhó körüli területtől egészen a Tiltott Rengetegig, mindenhol össze kell szednie amit Agyar otthagyott, nehogy más diákkal is történjen ilyen. Majd beinvitálta a házába Ront, hogy megmosakodjon. Harry és Hermione is csatlakozott hozzájuk.

A tanóra után a hármas még estig ottmaradt Hagridnál, majd mire visszaértek a klubhelyiségbe már egy levél várta Ront és Hermionét a büntetőfeladatról...